Vegyél 33 dkg fokhagymát, tisztítsd meg, és fokhagymaprésben szétnyomod, majd egy nagyon tisztára mosott kisebb lezárt befőttes üvegben 10 napig áztatod 3 dl  96%-os, gyógyszertárban kapható alkoholban. Közben naponta egyszer felrázod, hogy a fokhagyma hatóanyagainak kioldódását ezzel is serkentsd. Ezt követően az üveg tartalmát átszűröd, ez a folyadék sűrű, és ragacsos. Ezt visszatöltöd a tiszta alkoholos üvegbe, a fokhagymát egy jól zárható kis edénykébe teszed, és hűtőbe tárolva felhasználod főzéshez. Az alkohol tartalom elpárolog teljesen, íze sem marad. A fokhagyma kivonat nem romlik meg, évekig használható. Nem kell hűtőben tartani, csak hűvös, napmentes helyen.

Adagolása: mindig evés előtt kell meginni, kevés tejben, gyümölcslében vagy vízben elkeverve. Én teáscsészényi langyos tejben iszom, mert abszolút semmi szaga nem marad így meg.  A tej nem hideg, nem meleg, valóban langyos. A gyógyszertárban vásárolj hozzá szemcseppentőt, és az egy csepp valóban egy legyen, a pontos adagolás elengedhetetlen. Ha bármi gond felmerülne, akkor haladéktalanul keresd fel orvosod. De ez mindössze akkor lehet, ha érzékeny vagy a fokhagymára. A kúra után javasolt vérnyomásmérést csinálni (hisz lehetséges, hogy az eddig szedett vérnyomás beállító gyógyszereden változtatni kell), de ha össze akarod hasonlítani az előtte, és az utáni állapotot, akkor előtte is mérd meg. Meg fogsz lepődni a változáson.

 

Reggel

Délben

Este

1. nap:

1 csepp

2 csepp

3 csepp

2. nap

4 csepp

5 csepp

6 csepp

3. nap:

7 csepp

8 csepp

9 csepp

4. nap:

10 csepp

11 csepp

12 csepp

5. nap:

13 csepp

14 csepp

15 csepp

6. nap:

15 csepp

14 csepp

13 csepp

7. nap:

12 csepp

11 csepp

10 csepp

8. nap:

9 csepp

8 csepp

7 csepp

9. nap:

6 csepp

5 csepp

4 csepp

10. nap:

3 csepp

2 csepp

1 csepp

11. naptól:

napi 3 x 25 csepp, amíg a folyadék el nem fogy.



A kúra idején érdemes a szokásosnál több folyadékot fogyasztani. Veszélytelen, és olcsó gyógymód. Saját tapasztalat, és barátaimon is segített kivétel nélkül mindenkin. Jó egészséget!

Szerző: diadém  2009.10.04. 16:15 Szólj hozzá!

Címkék: egészség

Megválok

Megválok a múltamtól. Már ha tudok. S hogy tudok-e, csak rajtam múlik. Csak én állíthatok akadályt magam elé. Senki más. Én szabom meg a határaim. Hát ez a legnehezebb. Másokat ledumálok, de magam nem vághatom szájba, nem vághatok a szavamba! A berögződött tanítások, és intelmek amiket hoztam magammal, s amelyeket talán már az anyatejjel magamba szívtam.

 

Tulajdonképpen nincs is nagy baj. Vagy pont most vagyok bajban? Hogy szabaduljak meg azoktól a gondolatoktól, amik szabályokat gördítenek elém? Forduljak a feng shui-hoz? Tegyek gazdaggá másokat azzal, hogy felvásárolom az összes létező ezoterikus könyvet? S ha 100 000 ft-ot elvertem a " tudományra", nézzek szembe a következő problémával, hogy nincs pénzem? Az jutott eszembe, hogy van egy lehetőség...jósnő. Megjósoltatom vele mit tegyek, mi hoz nekem sok pénzt, boldogságot, szerelmet és nagy utazásokat, sportkocsikat, s talán a lelkiállapotomon is tud segíteni. De elvetem ezt a lehetőséget, mert ha a jósnő minderre tudná a választ, akkor megjósolná magának, hogy miből lesz milliárdos, hogy ne kelljen "néhány ezerért " nekem jósolgatnia, hanem valahol a tengeren hajókázna, és szürcsölné a piákat míg fel nem bukik. Mivel erről még nem hallottam, így hagyom, hogy előbb a saját lelki szutykát rakja rendbe, ha nem sikerül, akkor ott a pszichiáter. A barátaimnak meg már tele a hócipőjük, annyiszor elmondtam már nekik sirámaimat, hogy mikor rázendítenék egy kis kiöntésre, már helyettem zengedezik kínjaim. A macskám meg nem tudom ébren megcsípni, mert mindig alszik. Ha véletlen ébren tölt néhány percet, akkor eszik, iszik, elvégzi kis és nagy dolgait, kér simit, megharap, és visszabújik valami alá, ami eltakarja, és némileg meleget ád. Ha kicsit rám is figyel, akkor szoktam hozzá beszélni, de általában (legtöbbször) ott hagy. Nem marad más hátra, befekszem egy kád kellemesen meleg vízbe, a kád szélére mécseseket teszek, és előbb kesergek, sajnálgatom magam, a múltam, aztán meditálok, végül bekeményítek és ellentmondást nem tűrőn azt mondom magamnak:- na csajszi ezt is megdumáltuk, akkor most talpra magyar, hí a jövő! Közben eszembe jut, hogy még soha nem mentem hátrafelé hosszabb távon. Akkor most sem fogom megtenni. Boldog akarok lenni, egészséges akarok lenni, sportolni akarok, és kiélvezni nőiségem. Még van néhány tervem, de nem akarom leírni, mert hosszú lenne, meg van amit még nem ismerek. Ki tudja mit hoz a jövő. De azt már most tudom, hogy nem engedem a visszahúzó erőket magamhoz közel. Ha közel van, vagy vannak, akkor eltolom, vagy én távolodok. Mivel nekem is egy életem van, mint másoknak, ezért én szabok szabályokat magamnak, és határolom be a képességeim. Ha kell, megharcolok magammal. S mivel ember vagyok, kaptam saját akaratot, választási lehetőségeket, hogy eldönthessem minden percben kivel, mivel, és merre megyek, a jövőben figyelni fogok, és próbálok úgy dönteni, hogy jól érezhessem magam. Határozottan utasítok vissza mindent, és mindenkit aki ebben meg akar akadályozni. Ha viszont valaki egyszer úgy dönt, hogy velem tart, az én utam akarja járni, akkor kitárom karom és szívem, s hagyom, hogy szeressen. Teszek egy fogadalmat magamnak, nem azok után fogok búsulni akik nem vesznek fel, akik nem igénylik szeretetem, hanem fürödni, mit fürödni, lubickolni fogok azok szeretetében, akiknek kellek, akiknek szüksége van rám. Ha ezt megteszem, és szeretteimmel szorosabbra fűzöm a kapcsolatot, akkor nem fogom magam magányosnak érezni még akkor is, ha nagy társaságban vagyok. Van egy fontossági sorrend, amit be kell tartani. S hogy ki az első, második.....tudnom kell. Mert ha rosszul döntök, az életem rosszra fordul. Ha jól döntök, boldog leszek. Ez a legfontosabb cél, s ha megvalósítom, legyőzöm magam. Ez lesz életem legkeményebb viadala, de nem futamodok meg. Kemény nő vagyok, aki az élet tengerén hánykolódva időnként felbillent, de mindig talpon maradt. S ez így lesz a jövőben is. Engem már megtanított az élet arra, hogy a gyerekek kiszállnak a fészekből, a párunk lehet, hogy elmegy, a szülőket eltemetjük, de egy valaki míg élek, velem lesz. Én magam.

 

Egy új ismerősömnek szól ez az írás, ez a kis szösszenetke, amivel remélem gondolkodóba ejtem, és szeretném ha jó döntéseket hozna a jövőben. Igen is van jövő, és igen is meg kell adni egy útvonalat, hogy merre tovább. Az elágazások nem azért vannak, hogy megálljunk előtte, és zavarodottságunkban inkább visszaforduljunk, hanem azért van, mert minden út visz valahova. El kell döntenünk mi a jó irány számunkra. Ki lehet szállni ugyan, de fölösleges, mert egyszer (s ki tudja milyen hamar), mindannyiunknak kinyílik egy égi ajtó, s a lelkünk olyan messze fog utazni, ahonnan nincs vissza út. Amíg élvezhetjük az élet adta örömöket, lehetőségeket, addig meg is kell tenni. Aztán az élet fonala egy nyisszantással megszakad. S maradunk hüvely, s végül por.

 

Utolsó gondolatként szeretném leszögezni azt a bölcs mondást, mi szerint nem az a könnyebb, ami annak látszik. mert könnyű boldognak lenni, nehéz boldogtalanul élni.

Szerző: diadém  2009.10.04. 16:14 Szólj hozzá!

Címkék: életmód írás

Buján bújt mellém, pedig ő is nő.

Sok évvel ezelőtt volt egy haverom, aki híres sportoló volt. Sokszor összefutottunk, kacérkodtunk egymással, de pettingnél tovább nem jutottunk valamiért. Míg nem kitalálta, hogy bemutat egy barátnőjének, aki szereti a lányokat. Gondolta magában, hogy a "tömegben" összekavarodnak a kezek, lábak, s egyebek. Végre hátha érezheti a kis barlangom. Belevaló voltam, szerettem élvezni az életet, és tudtam is élvezni. Szex centrikus voltam, s vagyok. Nos egy nap kérte, hogy találkozzunk egy lánnyal, aki barátnője (nevezzük Évának), és nagyon szép, nagyon aranyos. Ismerjem meg. Bele is egyeztem, de már tudtam mit akar. Mindegy, gondoltam egy misét megér. Megszervezett egy hármas randit, persze nem valami forgalmas dugóba, hanem erdőbe mentünk, ahol csend volt, csak a madarak énekeltek, és leterítettünk egy plédet. Szendvicsek kerültek elő, beszélgettünk, vihorásztunk zavartan. Én mindenesetre roppant zavarban voltam, mert olyan ellenszenves volt Éva, hogy legszívesebben eltűntem volna a balfenéken, de mondjuk örökre. Ült a kocsiban, lábait keresztbe dobva, és nagyívű mozdulatokkal ecsetelt valamit, de nem tudom mit, mert én ugyan nem hallottam semmit belőle. Én csak a sikoltást hallottam, ami belőlem jött, de csak én hallottam. Ők nagyon elvoltam egymással. De szó szerint, én meg úgy tettem, mintha nem is lennék a világon. Mikor a lány félrevonult, hogy emberi külsőt öltsön magára, halkan súgtam a srácnak, hogy menjünk haza, nekem ellenszenves a csaj. Nem is volt gond ebből, szépen hazaindultunk. Ők ketten kielégülten vihorásztak, én meg elégedetlenkedve magamba zárkóztam. Végre kiraktak, és hármasával szedtem a lépcsőfokokat, mert vágytam a kulcsra zárt ajtóm mögötti biztonságra. Na de, nem adta ám fel a szentem, megint előhozakodott az Évával, hogy csak találkozzunk vele, próbáljunk meg barátkozni. Olyan szépen esdekelt, olyan szívhez szólóan....beleegyeztem. Csöngettünk Éva lakásának ajtaján, szinte azonnal szélesre nyílt az ajtó, és Éva lenge, szexi neglizsében, széles vigyorral a rúzsozott száján, beinvitált minket. Na, gondoltam, istenem, ezt éljem túl. Nem hogy barátkozni nem bírtam, de egyre közelebb próbáltam kerülni az ajtóhoz. Iszonyú volt! Hosszú lábait megint keresztbe dobta, és hihetetlen beképzelt stílusban adta elő a nem tudom mit, mert megint nem hallottam semmit, csak amikor rám nézett, bőszen bólogattam. Én már lelkileg az ajtón kívül voltam. Én is tudok dumálni, nagy profizmussal beszélem ki tehénből a borjút, de Éva egyenesen két borjút beszélt ki. Na végre véget ért a mustra, elbúcsúztunk, de úgy pusziltam meg, mintha közben megcsípett volna egy darázs. Kint voltunk végre a biztonságban, a földi lények között, mert ez a nő saját magától úgy elszállt, mint az én bánatos és bosszús sóhajom egy rossz szex után. Föl a mennyekig. Szemem sarkából lestem a pasit, hogy megmondja, ez nem fog menni, és hagyjuk. De nem így történt.

 

Egy szép nap délelőttjén megjelent az ablak alatt, és úgy fütyült föl nekem, mintha egy madár sereg adna koncertet. Felettem lévő lakás ablakából egy idős nénike dugta ki a fejét, s mivel épp a virágait locsolta, a fejemen kopogtak a vízcseppek, én felnéztem rosszallón, ő meg rám mosolygott, és megjegyezte, bár csak érte jött volna ez a fess lovag. Rámosolyogtam, de csak alig, mert rossz érzésem támadt. Nem tévedtem. Nem szokott reggeli órákban csavarogni, mert az éjszakákat ki kellett pihenni. Nem akartam megsérteni. Már szedtem is a cókmókom, közben ő megivott egy kávét, és behuppantunk a kocsi kényelmes üléseire. Valódi szerelmet éreztem az ülés iránt, annyira, hogy nem is akartam kiszállni, s mikor még is megtettem, vágyódva néztem vissza. Elindultunk fölfelé ketten, aztán ő egyedül már rég fölért, amikor én cammogva megjelentem, majd kihúztam magam, gondoltam egy életem, egy halálom, ki fogom bírni. Kinyílt az ajtó megint, és ha lehet fokozni, akkor még ellenszenvesebb volt, még beképzeltebb, és még jobban haza akartam menni. De ez rajtam nem látszott.

 

Rafkó akart lenni az én cimborám, mert egyszer csak kitalálta, hogy leugrik a boltba, már nem emlékszem mit mondott, hogy miért. Ki is viharzott. Éva becsukta utána az ajtót. Na gondoltam, most jött el az ima ideje, és az összes szent segítségét kértem, hogy szabadítsanak meg a gonosztól. Ekkor ért egy hatalmas meglepetés.

 

Éva elém perdült, és lerogyott a lábam elé, átölelte a lábam, és az állát a térdemre téve olyan buján nézett rám, hogy beleborzongtam. A lány teljesen megváltozott. Kedves lett, cirógató, érzéki, még a beszéde is fél orgazmust adott. Huhhh! Az élet hoz meglepetéseket. Én magam is átéltem ezt, mert azt vettem észre, hogy ágyban vagyunk, és mindenhol ott vannak a kezei, meg az én kezeim is oda tapadtak két kerek gömbhöz, s úgy éreztem, hogy önálló életre keltek szabad akarattal, és el sem fognak többé mozdulni onnan. Hihetetlen gyengéd volt az érintése, ezt próbáltam maximálisan viszonozni. Úgy éreztem, hogy sikerült is, mert kígyószerű teste úgy vonaglott a kezeim alatt, mintha nem is csontból lenne a gerince. Összegabajodtunk rendesen. Nagyon érzékien csókolt,, kezei siklottak a testemen hol ide, hol oda, szája minden porcikám megízlelte, végigcsókolt tetőtől talpig. Reszkettem mint a nyárfalevél. Őrület volt! Aztán befeküdt a combjaim közé. A combom belső részét csókolgatta hol csak cuppanós puszit adott, hogy kidugta a nyelvét picit, és végig siklatta a bőrömön. Azt a pillanatot pedig nem tudom leírni, mert átélni kell,amikor szeméremdombomhoz közeledett miközben nézett a szemembe, majd kezével finoman hozzá ért. Nézte. Gyönyörködve nézte. Én pedig gyönyört éreztem. Várt egy kicsit a hatás kedvéért, és megnyalta a száját, ekkor megláttam a nyelvét. Nem vágytam már másra, mint arra, hogy meg is érezzem. Végre eljött a pillanat, és finom puha nyelve lassú mozgással végig siklott puncimon egyszer, kétszer, százszor, csiklóm birtokba véve örökre. Végem volt. Megszűnt a világ számomra, szemem előtt színes óriás karikák táncoltak, testem tűzben égett, hüvelyem erőteljes lüktetéssel hálálta meg a gyönyört. Csókolgatott, símogatott, s amikor kitisztultam, elindultam én is felfedezni őt. Csodálatos érzés volt. Áramvonalas teste úgy kúszott a kezeim között, ölelő karjaim között, hogy a legnagyobb költők sem tudnák vissza adni szavaikkal az élményt. Számmal érintettem melleit, s játszadoztam vele. Amikor éreztem, hogy túzben ég, mit ég, lángol! Elindultam combjai felé, hogy puha, játékos nyelvemmel felfedezzem testének legrejtettebb zugait is. Meg lett az eredménye. Hangja magasabb frekvenciára váltott, légzése felgyorsult, alteste egyre gyorsabb ütemre táncolt fel, le, és jobbra, balra, és körbe, és fel, és le.... Ezután összebújtunk, és csak arra gondoltunk, hogy újra találkoznunk kell. Perceken belül újra hanyatt döntött, s kezdődött a hullámvasút elölről.

 

Ekkor kinyílt az ajtó, én csak egy pillanatra láttam a haver kikerekedett szemeit, megnyúlt arcát. A következő percben karját megadón fellendítette, és elindult kifelé, maga mögött behúzta az ajtót. Mi pedig csak élveztük egymást másnap reggelig. Pihenés közben beszélgettünk arról, hogy mindkettőnknek van pasija, bár nem komoly a dolog, mi mindenképp találkozgatunk, és együtt leszünk. Így is történt. Három évig tartott a kapcsolat. Volt amikor mindennap együtt voltunk, volt amikor hetekig sem tudtunk találkozni. A pasi nem sértődött meg, inkább nevetett a sztorin, mert befaragott azzal, hogy majd kamu boltba megy, hátha kettesben változik a hangulat. Bejött. Csak ebből ő kimaradt. Sajnos vége lett. Az érzései elragadták, a pasijának kiadta az útját, s kérte, hogy költözzek hozzá. Az sem baj ha testileg nem akarok vele lenni, csak érezze a jelenlétem, csak hallja a lélegzésem. Én nem akartam nővel együtt élni, és csak szerelmeskedni akartam vele. Hisz mindkettőnknek kellett.

 

Eltűnt az életemből. Másoktól tudtam meg, hogy külföldre férjhez ment. Időnként eszembe jut, hogy mi történne ha egyszer csak szembe jönne velem. Már mindketten változtunk azóta. Lehet, hogy megfutnánk a szükséges köröket - mi van veled, van gyereked, jól vagy? Aztán egyik jobbra, másik balra. De mi van ha nem? Azóta sem volt testi barátnőm. Csak előtte. De ez egy másik sztori, helyesebben sztorik. Igazság szerint utána egy próbálkozásom volt, de kihagyhattam volna. Szakítás utáni állapotban, lélek nélkül, szív nélkül. Korai volt. De ez is egy másik történet.

Szerző: diadém  2009.10.04. 01:05 Szólj hozzá!

Címkék: erotika leszbi

 

A rák fő halálok! Nem tabu, hanem gyilkos kór! Ismerd meg.





 

A tüdőrák és a vastagbélrák a leggyakoribb, a halálos kór kíméletlenül szedi áldozatait. Így nem lehet tabuként kezelni, mert az élet színpadán a legtöbbet fellépő "sztárhalál".

30 ezer új beteg évente.

A rákbetegségek közül a legtöbb halálos áldozatát a tüdőrák szedi, évente 9-10 ezer embert öl meg ez a gyilkos kór. Korábban a tüdőrák gyakrabban támadta meg a férfiakat, mint a nőket, ám a múlt század 60-as éveiben a nők is dohányozni kezdtek, és ennek következménye mostanra megjelent a halálozási statisztikákban. A második fő halál ok a vastagbélrák, amely 8-9 ezer áldozatot szed minden évben. Egyre több nő jár emlőrák szűrésre, így melldaganattól ma már „csak” kétezren halnak meg. A szájüregi rákok állnak a negyedik helyen: ezért a betegségért a tüdőrákhoz hasonlóan elsősorban a dohányzás tehető felelőssé, és évente mintegy ezer ember halálát okozza. Magyarországon évente 60 ezer új rákbeteget regisztrálnak, 30-35 ezren halnak bele évente a gyilkos kórba, vagyis a krónikus rákbetegek száma 30 ezer körüli.

A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat, a szövetekbe való betörési képesség. Ez utóbbi tulajdonságuk történhet invázióval és áttétképzéssel is. Ezt a kontrollálatlan növekedést olyan genetikai mutációk és DNS-hibák okozzák, melyek a sejtciklus szabályozásában vesznek részt.

Általában több ilyen mutációra van szükség a daganat kialakulásához. Néhány ilyen hibát kemikáliák, fizikai hatások okoznak, mások öröklődnek vagy éppen spontán jelennek meg. Tehát genetikus és környezeti tényezők együttesen vezethetnek a kialakuláshoz.

A rák számos tünetet produkálhat, melyek attól függően alakulnak ki, hogy a daganat hol helyezkedik el, milyen a karaktere, és van-e áttétképzés. Akár fájdalommentes is lehet. A diagnózishoz általában szükség van a patológus szövettani vizsgálatára, laboratóriumi eredményekre, és a klinikai megfigyelésekre. A diagnózis után a rákos betegségeket leggyakrabban kemoterápiával, sugárkezeléssel, vagy sebészeti beavatkozással kezelik. Az orvostudomány ezzel foglalkozó ágát onkológiának nevezzük.

Kezelés nélkül a rák általában halálhoz vezet. A rák igazából a legutóbbi időszak betegsége, a fejlett országok egyik vezető haláloka. A legtöbb rák kezelhető, sok közülük teljesen gyógyítható, amennyiben kezelése időben megkezdődik. A rák több formája olyan környezeti tényezőkkel van összefüggésben, mint a dohányzás, az alkohol hatása a szervezetre, vagy egyes vírusok. Nagymértékben hozzásegít az állandó stressz, haragérzet, gyűlölködés, fojtott indulatok.

A rákbetegség lényegében úgy alakul ki, hogy a valamilyen okból meghibásodott gének ellenőrizetlenül termelik a szervezetben a sejteket. A sejtek elburjánzási folyamata beindul. Tudjuk azt, hogy a szervezetünk minden egyes sejtjének oxigénre van szüksége. Az oxigén ellátást a hajszálerek biztosítják. A rákbetegség esetén az elburjánzott sejtek eltávolítják a többi sejteket a hajszál erektől,így azok oxigén hiányában elhalnak. A Rákbetegség akkor válik igazán veszélyessé, ha az elburjánzott sejtcsomót hajszálerek szövik át. Így a nem kívánatos, ill. daganatos sejtek megfelelő oxigén mennyiséghez jutnak és tovább halmozódnak. Sebészeti beavatkozással, sugárkezeléssel lokalizálhatók ezek a daganatok. Megakadályozhatják terjeszkedésüket. A Rákbetegségnek a gonoszabb megnyilvánulása az, amikor a rákos sejtek a vérkeringésen, ill. a nyirokvezetékeken át más szervekre is átterjednek. Így egyszerre több szervet támadnak meg. Ebben az esetben kemoterápiát alkalmaznak. A túlélési esély nagyon csekély.

A rosszindulatú daganatsejtek néhány jellemző tulajdonsága:

  • az apoptózis (programozott sejthalál) lkerülése
  • határtalan növekedési, osztódási képesség
  • növekedési faktorral látják el magukat
  • megnövekedett osztódási sebesség
  • megváltozott differenciálódási készség
  • nincs kontaktgátlás (bizonyos sejtsűrűség elérése után az egymáshoz érő sejtek a további osztódást gátolják)
  • környező szövetek megszállása
  • áttét kialakításának lehetősége távoli szövetekben
  • új erek növekedésének elősegítése (angiogenezis)

Egy tumor sejtté változó sejtben nincs szükségszerűen jelen minden fenti jellemző, de utódsejtjei már kiválasztódtak azok kialakítására. E folyamat neve a klonális evolúció.

Ne kezeljük tabuként, hanem igen is beszéljünk róla! Nem kíméli a tudósokat, politikusokat, nem kíméli a nem közismert embereket, megöli a sztárokat, meggyilkoja az állatokat, a gazdagokat és a szegényeket! Mindenkit aki nem jár vizsgálatokra, és aki nem szerencsés! Gyilkos kór! Farrah Fawcett és Paul Newman, és rengeteg más ember rákos lett, és meghalt.

Van egy jó tanácsom a dohányosoknak! Miközben szívjátok a cigit, ami benneteket beteggé tesz, és szegényebbé, a forgalmazót meg dúsgazdaggá, ízlelgessétek a nikotin és a kátrány beszívása közben ezt a szót: tüdőrák, gégerák, tüdőrák, gégerák, szájrák, tüdőrák........

Végre hátha felfogjátok, hogy ez nem divat, nem kötelező, nem trendi, nem vagányság, hanem gyöngeség, mert pótcselekvés.

Azért emelem ki a dohányzást, mert vannak olyan daganatok, melyek kialakulása nem rajtunk múlik, na de a dohányzó tudja, hogy elősegíti a halálának az időpontját. de ez csak egy dolog. Amíg a halálig eljut, valószínűleg szörnyű fájdalmakon megy keresztül. Elképzelésem szerint olyan fájdalmakat él meg a tüdőrákos, hogy maga a halál már megváltás. Nagynéném így járt. De több barátunk is.

De mindenkinek joga van saját halálát siettetni. Én nem akarok beleszólni. Én csak magamra vigyázok. Nem dohányzok. Elkerülöm azt, hogy elősegítsem, testemben daganat, gyilkos betegség pusztítson. Jól elvagyok nélküle.

Kívánok mindenkinek daganatmentes, szenvedésmentes, egészségben gazdag boldog életet, és persze szeretetet!

Kattints ide, és gyűjteményemben győződj meg arról, hogy pl. a külföldi halott sztárok is a legeslegtöbben rákban haltak meg. Tégy egy sétát a temetőkben. De közben ne felejtsd, ez az oldal a megemlékezésről szól. Folyamatosan töltöm fel.

Memory celebek

Szerző: diadém  2009.10.04. 01:03 Szólj hozzá!

Címkék: rák

A karma - Ki mint vet, úgy arat.

A karma

 

Ez egy szankszrit szó, jelentése: cselekvés.

 

A karma az okság törvénye. Ez azt jelenti, hogy minden esemény egy előző ok következménye, Tehát a ma következményét ezután éljük majd meg.

 

A karma sorsszerű születés, amelyben az életcél, és a főbb irányok meg vannak határozva. ugyanakkor az ember szabad akarattal van felruházva, ezért kiválaszthatja a célhoz vezető utat, vagy utakat. A helyes út kiválasztásának jutalma, hogy a lélek nemesedik, a szellemi magaslatokhoz közeledik, mely a harmóniában, a szeretetben, és a békében ismerhető fel.

 

A karma törvénye logikus. Tana szerint minden cselekedetünk célirányosan bocsát ki pozitív, vagy negatív energiát. Ezek az energiák egyszer csak visszafordulnak, mint a magunknak címzett levél. A pozitív tettek pozitív energiái, és a negatív tettek negatív energiái bombaként robbannak. Tehát minden tettünkért felelősek vagyunk, és minden tettünkért felelni is fogunk. Bíránk a saját lelkiismeretünk, melynek nem lehet hazudni, melyet nem lehet becsapni. Jó cselekedetünkkel tudunk enyhíteni negatív tettünkön, melyeket a múltban követtünk el. Rossz tetteinkkel új karmát építünk, azaz ledolgozni való adósságot termelünk.

 

Az aljas, gonosz tettek, de még a gondolatok hatására is a világrend egyensúlya megbomlik, és a helyreállításához elengedhetetlen, hogy az elkövető saját magán érezze tettének következményét.

 

Ezek a bumerángként visszacsapódó energiák nem a fantázia szüleményei, hanem nagyon is valóságosak.

 

Ha végig gondoljuk az életünket, akkor rájövünk, hogy bizony kaptunk már vissza másnak küldött negatív energiát. Pédául valakit kinevettünk, és egyszer csak mi váltunk nevetségessé, vagy megloptunk valakit, s lám minket is megloptak. Csaltunk, s lám minket is megcsaltak. De sorolhatnám még napokon át azokat a lehetséges helyzeteket, melyekben másoknak fájdalmat, bánatot, kárt okoztunk, s bizony ha pár év múlva is, de visszakaptuk másoktól.

 

Mindenért fizetni kell, általában nem rövid távon, van amit évek múlva kapunk vissza, de megkapjuk, mert ki mint vet, úgy arat.

Szerző: diadém  2009.10.04. 00:53 Szólj hozzá!

Címkék: ezotéria életmód

 

Rengeteg frusztráció ér minket nap mint nap. De nem egyformán uralkodunk dühünk felett. Vannak akik nem tudnak uralkodni magukon, ezeket úgy nevezem, hogy ösztönlények. Ezek egyszerű emberek. Mondhatnám roppant egyszerűek! Állatokat bántalmaznak, öregeket, gyerekeket, nőket, kis fizikummal rendelkezőket. De nem ám nagyobbal kezd, ahhoz nincs elég vér a pucájában! Az életben sikertelen, munkája nincs, vagy alkalmi melóból tengeti roggyant kis életét, de ezt a lóvét is inkább pijára költi, párkapcsolata romokban, szexuális élete kimerül egy-egy alkalmi alkoholista, magánkívül leledző nőhöz hasonlító valakivel, de inkább marad a zsebhoki. A szülők pedig legtöbbször örülnek a viszont nem látásnak. Nos ezekből lesz a gyengék bántalmazója. Természetesen nem hagyhatom ki azt sem, hogy iszonyú erővel szidják az éppen kormányzó pártot. Szerintük ugyanis mindenki tehet a nyomoráról, csak épp ő nem, mert ő csak szenvedő alany. Ettől a fene nagy szenvedéstől pedig bántalmazó, asszony és gyerekverő, állatkínzó lesz, rabol, leüt, gyilkol, iszik mint a gödény, stb. Már gyermekkorban megfigyelhető ez a jelenség. Kisgyerekek agresszívek egymással. De ezek a gyerekek otthon semmibe vannak véve, illetve akkor veszi őket észre az anyja meg az apja, mikor el kell verni a suttyó kölköt. Szerencsétlen kölök másokon vezeti a frusztrációt, a dühöt. Ennek alanya a kisebb, és csendesebb, gyengébb társa. Mivel otthon azt látja, hogy amikor jön a harag, akkor ütni kell, törni kell, és rugdosni, ezért beleivódik az agyába, az ereibe, zsigereibe, felnőttként egyre durvább, egyre agresszívebb viselkedést tanúsít, hisz annyi esze még van az alkoholtól és a 8 évesen elkezdett cigizéstől, hogy ereje nő, tehát egyre nagyobb balhékba vehet részt. Aztán jön a betörés, lopás, bántalmazás, bevarrják, a sitten megismerkedik az igazán nehézfiúkkal, akik csajt csinálnak belőle, meg csicskát, de tanul is tőlük. Bent megszeppenve, bekussolva tartja be a popót, közben a füle radarozik folyton. Kijön, a kiképzéssel a hátamögött már igazi kemény csávónak érzi magát.  De amikor hamarosan újabb balhé miatt lesittelik, kezdődik minden elölről. Ennél bizonyos szempontból rosszabb aki soha nem kerül rendőrkézre, mert nem csinál nyilvános balhét, csak olyat, amit a médiában meg a kocsmában hall, hogy nem derül ki, nem tudnak kezdeni az adott cselekménnyel semmit, mert amíg nem folyik vér, ő a raj, és szarrá veri a családot, az anyját, az öreg apját, de ha ez már nem jelent örömet, akkor a kutyát kínozza meg a rohadék. A média szerepe ebben nagy. Értetlenül állok, amikor elmondják, hogy hány éves korig nem büntethető valaki, hogyan törtek fel valamit, hogyan öltek, hogyan nyomoznak, mit tud lépni a rendőr és mit nem, mi büntethető, és mi nem, sőt azt is bemutatják, hogyan csináltek a bűnözők molotovot, házi robbanószert......döbbenet. Szó szerint felvilágosítás történik a rádióban, a tévében, az interneten, az újságokban. Lefotózzák, részletezik, hogyan kínozták meg az állatokat. Itt a sofőrverések példája is. Bejelentették, hogy bántalmaztak egy sofőrt, rájöttek tahóék, hogy ezt is lehet, sorba inzultálták a sofőröket, akik a munkájukat végezték. Bezzeg ha azt is hozzámondták volna, hogy előrehozott bírósági tárgyalás történt, és hat évre lecsukták z ipsét, 100 000 ft fájdalom díjat kellett fizetnie a sértettnek, hát.....szerintem a többi balhé elmaradt volna. A törvényeink részrehajlóak, tele vannak direkte kiskapukkal, puhányak. Alapítványok, segélyegyletek...pl. állatvédelem. Most először hoztak börtönbüntetést. Ez is nulla. Adjanak nekem szabad kezet, és én amit az illető klotyitartalom elkövetett az állaton, vissza adom neki. Nem többet, de nem is kevesebbet. Régóta van állatvédelem...az van. Lóvékunyera van, de nem tudom mit művelnek, mert nem hallottam még arról, hogy az állatokat védenék. Minden szemét lúzer meg lúzerné megúszta. A nőket és a gyerekeket is verik. Na most a bántalmazó 3 napig nem mehet haza.....HAHAHAHA....nagy volt! Mi az, hogy 3 napig? Azonnali eltiltás a környékről is a bírósági ítéletig, ahol vagy bebörtönzik, és kitiltják 100 km-es körzetig a rohadékot, vagy felmentik és a nővel kifizettetik a perköltséget, és a férfi kárát. Megőrülök amikor azt hallom, hogy "akár 6 évet is kaphat, akár 3 évet is kaphat, akár.....kaphat". Nem  vagyok rá kíváncsi. Azt mondják be, hogy bebizonyították a bűnösséget, és szigorú döntés született, 6 évet kapott. Emberölés elkövetése pedig szerintem 600 év, aztán a jó magaviseletért vonjanak le belőle 120 évet, kapjon 240 év kedvezményt, de a többit ülje le!!!!! Én minden szándékosan elkötett emberölést azonnali halálbüntetéssel sújtanám, engem ugyanis nem érdekel, hogy ennek van-e visszatartó ereje, az érdekel viszont, hogy többé nincs keresni valója a társadalmunkban, hisz szabadulása után mi következhetünk a halállistáján. De az se jobb ha gyerekeink, szüleink, barátaink, stb. Szerintem a médiának óriási szerepe van az agresszivitáshoz, anorexiához, betörésekhez, bántalmazásokhoz, stb. Sok tippet adnak, elkövetési módokat mutatnak be, stb. Régen is játszottunk, és érdekes módon nem voltunk depressziósok, fóbiában szenvedők, kábszeresek, betegek, és sokkal kevesebb volt a válás. Igaz, hogy a nők nem voltak ennyire gátlástalanok mint sokan ma, szinte meztelenek az utcán, szórakozóhelyeken, de még a munkahelyeken is. A nők szájának egyre nagyobbra nyitásával nőtt a válások száma. A nagy száj nem lenne gond, de azon nagy hangok is törnek elő. A férfiak ezek hatására egyre gyakrabban lépnek félre nyílt titokként. A rengeteg kupi, a sok bugyivillantó  csaj....ki tud ennek ellenállni? A friss szerelmes talán...de láttam én már karón varjút! Mondhatnám varjúkat!

Szorgalmaznám a véres, akciókban gazdag filmek, mesék  visszaszorítását, a számítógépes játékok helyett békés játékok bevetését, kötelező sportolási lehetőséget, és a bántalmazó szülőktől a gyermekek elvételét. Ha idejében felismerjük, hogy rengeteg gyermeket nem fizikailag bántalmaznak, hanem lelkileg, és ennek útját álljuk, akkor meg tudjuk sok kis gyermek életét menteni, később felnőtté válásukatelősegíthetjük, s ha egyszer ők is szülőkké válnak, a védelmet, a biztonságot, a szeretetet hagyják örökül. Az anorexia oka legtöbbször a szülő és a gyermek rossz kapcsolatából fakad, válások is okozzák, hisz a gyerek azt érzi ilyenkor, hogy ennek ő az oka, és bünteti magát. Másik lehetőség, hogy nem tud segíteni a dolgokon, legalább a testét, az étkezését irányítja. De ez egy másik téma.

Szeretnék kedves, boldog, elégedett, egymással udvarias embereket látni, s persze remélem a saját fejlődésem is.

Szerző: diadém  2009.10.03. 23:36 Szólj hozzá!

Címkék: agresszió egészség életmód

 




Kedvenc fotelem mélyében lustán, puhán terpeszkedek, kezemben a tévé távirányítója. és ahogy kell, mereven nézem a képernyőt, mintha muszáj lenne.
Időnként megmozdulok, mert ujjaimmal meg-megnyomom valamelyik gombot. Folytatom a képernyőre tapadást.
Fiatalok futnak, kergetőznek, öregek kézen fogva sétálgatnak, táncosok karcsúra táncolják magukat. Nézni is fárasztó. nyomok is megint, tovább, tovább. Egy család vízparton rohangál a kutyájukkal, aztán labdát dobálnak neki....ez szörnyű. Én meg fáradt vagyok. Eltűnődök egy pillanatig, hogy honnan van hozzá energiájuk, és boldog semmit tevésem folytatom. Nyomok egyet megint a távirányítón, és látom, hogy egy nő, meg egy pasi Egyiptomban járnak, rácsodálkoznak dolgokra, sok kilométert sétálnak, hogy lássanak, ízleljenek mindent mi szemnek és szájnak ingere. nem mondom, szép, meg izgalmas...következő csatorna jön. Akciófilm, hm. Nem vagyok oda értük, nem szeretem az erőszakot, de azért kicsit bambulok rajta. Egyszer csak egy csapat símaszkos pali mintha gumiemberek lennének, úgy ugrálnak át magas kőfalakat, meg olyan hajlékonyak, hogy a szemem majdnem szemtengelyferdülést kap míg próbálom követni az ívet, amibe hajlanak. Most meg bunyóznak. Olyan gyorsak, hogy míg felfogom az egyik ütést, addigra már a negyedik pofont osztották ki. Á, ezt nem bírom. Keresek természetfilmet, ahol csend van, béke, nyugalom, és relaxálhatok is akár közbe. Pihenni akarok. Szórakozni. Na végre, csodálatos tenger, különböző élőlények úszkálnak benne, színek kavalkádja, lágy zene....ó, igen. Aztán feltűnik egy hajó, búvárok beöltözve sorban beugranak a tengerbe, és úsznak, úsznak, úsznak, a halakat simogatják, békés idilli kép. Oó, egy cápa közeledik, és a halak sebességre kapcsolva eliszkolnak, a búvárok gyorsan csapkodnak kezükkel és lábukkal, hogy fedezéket találjanak. Kamerát látok, aztán ahogy kell, egyre több cápa jön, és az egyik búvár beúszik közéjük, kezében a kamerával. Na, ez izgalmas, még mélyebbre bújok a fotel tágas ölébe. Várom, hátha átölel, hogy megnyugtasson. Csatornát váltok, főznek. Hú, de guszta, hú de szuper. Jó lenne megtudni hogy van az, hogy ami nekik 10 perc alatt meg van, az nekem másfél óra. Mindegy. Nyomok megint, kólát reklámoznak, vedelik liter számra. Hamburger hegyek kúsznak elém, miközben belém beszélik, hogy a 8 dkg kutymákolt ki tudja miből készült hamburger hús mennyire megéri nekem 400 ft-ért, mert milyen olcsó. Hmmm. Most egy 20 éves lány arról beszél, ha nem használná az x,y kozmetikumot, akkor ráncos lenne, narancsbőrös, a haja töredezett lenne, korpás, és már vagy a fele kihullott volna, és marhára büdös lenne, a hóna alatt legelő disznócsorda mindenkit zavar, a hüvelygombával meg minden rendben, mert csak megveszi, letekeri, bekeni, és láss csodát, már meg is gyógyult. Na, megyek innen...nyomok újra. Egy fülbevalós öreg fószer épp egy késre beszél rá, ami elvágja a paradicsomot, a répát, a vágódeszkát, az egész asztalos műhelyt feldarabolhatom vele. Elgondolkodom, ha a vágódeszkám is elvágja, az nem jó, mert akkor mi lesz a hagymával, min szeletelem fel. A legújabb mosópor reklámból megtudom, hogy az eddig forgalmazott legfehérebben mosó mosószer kamu volt, mert most aztán tényleg tuti fehérít a legújabb, és ha nem hordok magamnál egy bizonyos mosógélt, amit bármikor elő tudok kapni, akkor a blúzom kifakul, és felmosóronggyá fog nyúlni. Megyek tovább. Autóverseny...tovább, karate....tovább, boksz....nem tudom honnan van ennyi erő bennük az ütéshez, és a súlyos ökölcsapások elviseléséhez. Kezdek pipa lenni. Megint nyomok. Aztán csak nyomkodok, nyomkodok, újra, és újra.
Kikapcsolom, és döbbenten meredek a sötét képernyőre. Úristen, mit csinálok tulajdonképp? Nekem azt mondták, hogy ez a tévé nézés. De most döbbenek rá, hogy engem átvertek. Először is, ez koldulás a reklámok részéről. Tukmálás, házalás, kuncsorgás úgy elém tálalva, mintha szerencsém van, hogy ez, meg ez a termék ki lett fejlesztve, és vegyem megtiszteltetésnek, hogy megvehetem. De siessek, mert még elviszik az orrom elől. Megmondják mivel mossak, mivel takarítsak, mit egyek, mit nézzek, hova menjek, mivel fürödjek, mivel mossak fogat és hajat, stb. Még azt is, hogy ki a sztár, ki énekel jól, vagy sem, ki jó színész, s ki nem, melyik celebet imádjam, melyik ciki. Na ez sem jön be, mert ebbe sem engedek beleszólást. Majd én eldöntöm kit tartok jónak, szimpinek, s hogy milyen szinten. De ahhoz, hogy mindez a sok felesleges, és értékleten, egészségtelen lom, szer, kacat, kaja drágán hozzám kerüljön, magyarul palimadarat csináljanak belőlem, milyen sok pénzt fizetnek pszichológusoknak, komoly reklámszakembereknek, hogy hogyan adják el nívósan a szörnyű termékeiket. Sokan meg is veszik, virágzik az üzlet. De nem az én pénzemen! Majd én mondom meg mire van szükségem, és magam főzök, legalább nagyjából tudom mi van benne.
Csak hízok a fotel mélyén ahova általában nem egyedül megyek, hanem kísérőm egy tál szotyi, tökmag, csoki, sör, kóla, chips, aztán persze tálcán az ebéd, és a vacsora, közben ha még dohányzok is, akkor egy doboz cigi ( nem nassolok a valóságban, és nem bagózok). Miközben magam pusztítom, a szívem nem dolgoztatom, az ereim eltömítem, a tüdőm kátránnyal vonom be, nézem, hogy mások mit csinálnak, hol járnak....nézem, hogy mások élnek, szórakoznak.
Igen, nézem ahogy mások élnek. Én meg ezerrel megyek az urnafal felé. A felismerés végig cikázik bennem, és eldobom a távirányítót, amit persze még mindig a
kezemben tartottam, mert azt le nem teszem. Mágikus ereje van, és mágneses erővel vonzódik a kezemhez. Letusolok, átöltözök, sportcipő a lábra, és bezárom magam mögött az ajtót.
A levegőbe beleszippantok, és kocogva elindulok, hogy azt érezzem, én is élek. Időnként megállok lihegni, és mosolygok egy-egy barátságos emberre, vagy éppen szóba elegyedünk. Beszélgetés közben kiderül, hogy Hollandiába menne, de nem megy vele senki, és egyedül még sem olyan jó.
Megkérdezi, hogy vele tartanék-e, és én boldogan mondok igent. Telefonszám csere után már nem érzek semmilyen fáradtságot, fájdalmat. Frissen, boldogan szaladok tovább. Hazaérve nem a tévét kapcsolom be, hanem lázasan kezdem össze szedni a gondolataim, hogy mit is vigyek majd magammal egy hétre. Mire nagyjából összepakolok, letusolok, már késő este van. Lefekszem aludni. Meglepődve veszem tudomásul, hogy hosszú évek óta ez az első este amit nem tévénézéssel töltöttem. Nem is hiányzik. Gondolatban már Európa ékszerének szívében járok, ahol a tulipánok sora olyan egyenes, mintha vonalzóval húzták volna meg, ahol a lóistállón is csodaszép függöny van, ahol pompáznak a növények, ahol nincs elszáradt levél, nincs szemét, mocsok, ahol csak tisztaság van, ahol barátságosak az emberek. S persze a helybelieknek olcsóbb
a benzin és a gázolaj. Szívemben ezekkel az emlékekkel, s a rám váró holnappal alszom el.
Szerző: diadém  2009.10.03. 21:30 Szólj hozzá!

Címkék: sport egészség életmód


Amikor segítség kellett, és kértem, megkaptam. Lehet, hogy véletlen. De mindig akkor jött, amikor kértem, s nagyon kellett. Hogy nem olyan formában ahogy szerettem volna?

Nem tudom, hogy csak véletlenek sorozata történt-e, de mindig akkor jött a segítség amikor szükségem volt rá. Mostani állapotom erre nagyon jó példa. Beképzelt voltam, lépten-nyomon dícsérgettek, olyan tulajdonságomért, ami nem az én érdemem. Hisz a külső a szüleimnek köszönhető. Ezt elvette Isten, mert anyu halála ezer évet öregített rajtam, de remélem lesz ez még jobb. Viszont adott helyette olyan erőt, és olyan útmutatást, ami sokkal többet ér.

De most a lényegre térek. Megismertem egy férfit, akibe szerelmes lettem, ráadásul pszichésen is ragaszkodtam hozzá. Súlyos. Harminhárom hónap után kitörtem, s azt mondtam: -Elég!!!! Összeszedtem a cókmókom és hazajöttem. Szenvedtem, a szakítást nagyon rosszul éltem meg, belehalt a lelkem. Legalább is akkor ezt éreztem. A szívem egy nagy darabját hagytam el. Nem tudtam mit kezdeni a gondolataimmal, a lelkemmel, az érzelmeimmel, és egyáltalán magammal. Vergődtem, nem tudtam aludni, nem bírtam lezárni. Gyötrődtem, hogy mi mért történt, stb. Nem találtam a választ, legalább is azt a választ, amit el tudtam volna fogadni. Kétségbe esésemben kerestem egy reiki tanfolyamot, elvégeztem az 1-et, és a 2-t. Nem segített, sőt, egyre idegesebb lettem, egyre feszültebb, mert nem értettem miért nem tudom magam kezelni. Pokoli hónapok teltek el így. Mondennap sírtam, percenként mondogattam a nevét hol imádattal, hol gyűlölettel. Úgy éreztem, hogy elvesztem, nem tudok mit kezdeni az egésszel, de már belefáradtam. Egy este a tükör elé álltam, és elkezdtem magam nézegetni, és hangosan úgy beszéltem a tükörképemmel, mintha a barátnőm lenne aki visszanéz rám. Kívül helyeztem magam az érzéseken, s csupán a puszta tényeket soroltam fel, s adtam tanácsot valójában magamnak. De most ez sem működött. Lefeküdtem, elvégeztem néhány mély légzést, s a kapcsolatunkat az elejétől mint egy filmet, a magam alkotta vásznon levetítettem, és végignéztem, hogy lássam a valóságot, olyannak lássam a szeretett őt, amilyen. Meg akartam érteni, hogy miért változott meg, illetve miért játszott velem szerepet. Nem működött ez sem. Az érzelmeim még ekkor is elvakítottak. De tudtam, hogy a szakítás jó ötlet volt. Rá telepedett az életemre. Az életem minden percére. Megfojtott. Mindeközben egyre mélyebbre merültem az önsajnálatban, a vergődésben, s rengeteg energiám emésztettem fel. Tudtam, hogy ezt a töménytelen elpocsékolt energiát arra kell használnom, hogy meggyógyítsam magam. Tehetetlen voltam, erőtlen. Ültem, és néztem magam elé. Nem érdekelt sem a tv, sem a könyv, semmi. Patakzó könnyekkel felkiáltottam: Istenem, ne hagyj el! Most segíts meg, most támogass, most nagy szükségem van rád! Kérlek, kérlek.....s ezt hajtogattam míg álomba merültem kimerülten, kétségbe esve, s most éreztem azt először életemben, hogy Isten nélkül senki vagyok, semmi vagyok. Másnap reggel ahogy szoktam, ébredés után

 

szomorúan felkeltem, s ahogy lábra álltam, egy szempillantás alatt lepörgött előttem a kapcsolat, az elmúlt idő, és minden a helyére került. Döbbenetemben csak annyit tudtam kinyögni, hogy:- kígyót melengettem a keblemen, ajkamra fagyott a szó. Minden hiányzó részlet egy pillanat alatt a helyére ugrott. Ekkor felhívtam őt mobilon, s hátulról mellbe taktikával rákérdeztem néhány dologra, s bizony a saját szavaival igazolta azokat az igazságokat, melyekre kb. másfél évet kellett várnom. Ez volt életem leghosszabb kínlódása. Érdekes módon mintha könnyebb lett volna a szívem, neki álltam kitakarítani, átpakolni, kidobni, majd elmentem a fodrászhoz, s a fenékig érő hajam csutka rövidre levágattam. Betértem egy ezoterikus boltba, vettem néhány feng shui kelléket, ezeket elhelyeztem. Este pedig a fotójával kezemben elbúcsúztam tőle,

 

elbúcsúztam a hozzá kötő érzelmektől, a jótól és rossztól egyaránt, aztán meggyújtottam a csap fölött, és mikor leégett, rányitottam a vizet, hogy az utolsó hamut is levigye, mossa ki az életemből. Elégedetten néztem körbe, minden szép volt, rendben volt, a könyvek is szép rendben kategorizálva....ekkor megláttam a Bibliát. Már többször nekikezdtem, de a Paradicsomban történtek után feladtam. Késztetést éreztem rá, hogy most tovább olvassam. De tudtam, ahhoz, hogy meg is értsem amit olvasok, ahhoz, hogy az üzenete elérjen hozzám, más könyvek segítségét kell igénybe vennem. Így aztán nekiálltam szorgalmasan olvasni, s

 

meglepődtem, hogy érdekel a téma. Majd néhány hét múlva belekezdtem a Bibliába, és simán olvastam végig az első betűtől az utolsóig. Ahogy haladtam előre, úgy éreztem testemben, lelkemben, agyamban a változást. Nem megtérésnek nevezném, hanem az életszemléletem változott. Kezdtem rálátni az életre, az emberekre, a szabad akaratra, a lehetőségekre melyek adottak, csak nem biztos, hogy észre is veszem, s ha igen, akkor sem biztos, hogy a jó úton indulok el. Egyre több olyan szituációt ismertem fel, ami az életemre jellemző volt, egyre több tanács állt a rendelkezésemre, s ezzel együtt azt éreztem, hogy nőtt a szabadságom. Tudom, hogy a Biblia szövege nem teljes, ettől hibás is, van ahol zavaros, mert időbeli felcserélések

 

vannak, sőt különböző a stílus is helyenként, de a lényeg meg van. Az a lényeg van meg, amire szükségem volt. Időnként imádkoztam is elalvás előtt, mai napig megteszem, de van amikor egyszerűen elfelejtem. De érdekes módon amikor bajban vagyok, nem felejtem el. A bevezetőmhöz visszatérve, kértem Istent, hogy vigyázzon anyura. Ne engedje, hogy szenvedjen. 2009. 06.14-én elhunyt. nem erre gondoltam. Ekkor kértem Istent, hogy vegye magához, vigyázzon rá, vigyázzon rám is, adjon erőt elviselni a fájdalmat, a bánatot. Mindent én intéztem, egyedül viseltem mindent, aláírtam, engedélyeztem, boncoltattam, hamvasztattam,

 

temettettem....és megnéztem őt. Kétszer is. Nem akartam elhinni, hogy meghalt. Látnom kellett, hogy biztos legyek benne. Még a patológián is azt vártam, hogy mosolyogva közlik, tévedés történt, visszavitték a tüdőosztályra, jól van, megerősödik, s vihetem haza. A porhüvelyt láttam. Ekkor tudatosult bennem a halál valódisága, jelenléte, elkerülhetetlensége. Álltam teste felett, néztem mosolyra igazított ajkát...arcán nem volt érzelem, nem volt fájdalom, nem volt béke, nem volt harag, nem volt semmi. Csak a csend, az iránta érzett szeretet és tisztelet volt jelen. Meg nem törtem volna ezt a csendet semmi kincsért. Csendben imádkoztam, s elengedtem.

 

Visszavonhatatlan volt az Ő távozása. Tudomásul vettem. Minden nap beszélek hozzá. Ez nekem megnyugtató. S hogy hallja,e? Mi élők nem tudhatjuk. De nem is kell tudnom. A lényeg, hogy nekem ez jó. Hálát mondtam Istennek, s mondok minden nap, hogy hihetetlen erőt adott akkor amikor a legnagyobb szükségem volt rá. Visszagondolva is elképesztő, hogy mit bír az ember. A bajban micsoda erők összpontosulnak! Most a szememben a daganat. Kértem Istent, hogy vigyázzon rám, ezt sem így gondoltam. Ha nem csípi meg valami bogár a jobb szemem, akkor nem megyek szemészhez, ha nem megyek szemészhez, akkor nem tudok róla mai napig sem, hogy a bal szememben daganat van. Csak ki tudja mikor derült volna ki! Isten vigyázott rám,

 

mert segített, hogy kiderüljön, és vigyázott rám, hogy ne legyen rákos daganat. Jól tudom, hogy nekem is meg kell tennem minden tőlem telhetőt, hogy minden rendben legyen. Meg is teszek. Már mától. De tudnom kell, hogy Isten velem van, hogy bírom szeretetét, hogy támogat. Szükségem van rá. A Bibliában azt olvastam, hogy Isten az élők Istene. Kérni kell, és megadatik. Hogy nem olyan formában ahogy én gondolom, ez Isten döntése, Isten tudja mi a jó nekem. Imáimban nem mondok nagymonológot, elég a Miatyánk, mert Isten mindent tud, mindent lát, Ő tudja szavak nélkül is mi a jó nekem. S ha nem ugyanarra gondolunk? Istené a végső döntés. De amíg engedi, addig segítek magamon, segítek másokon akik kérik, s legszívesebben az egész

 

világon segítenék. Minden élőlényen kell segíteni, az élő Bolygón is. Azt szoktam mondani, amikor Isten nevét említem, és furán néznek rám, hogy: -Mindegy minek nevezem, csupán egy fogalom, egy szó Isten megnevezése, nevezhetem Univerzumnak, Allahnak, értelmetlen hatajlinak, cserpikunak, minden esetben egy személyre gondolok. Nem a megnevezés a lényeg, hanem a Hit. Ha azt elhiszem, hogy egy tányér töltött káposzta elfogyasztása után jóllakottság érzetem lesz, már hiszek valamiben. Hit nélkül nem lehet létezni. Míg Hitem nem hagy el, nem vagyok magányos. Amikor elkezdtem a Bibliát olvasni, véletlen rátaláltam egy rádiócsatornára, melynek neve: Mária rádió . Budapesten az FM 94,2 MHz -en. Ez önkéntes alapon működő

 

csatorna, és pszichológiai témák is vannak. Segítséget, lelki támogatást adnak az Atyák, be is lehet telefonálni.A honlapjukon minden infó megtalálható.

Szerző: diadém  2009.10.03. 21:26 Szólj hozzá!

Címkék: vallás életmód fengshui

 

Artériás meszesedés - Az artériák az élet örömét szállítják. Az érelmeszesedés ellenállást, feszültséget. szűklátókörűséget jelez. Képtelen vagy a „jó” megkeresésére.

Magas vérnyomás - Régóta fennálló megoldatlan érzelmi problémát takar.

Alacsony vérnyomás - Szeretethiány érzete gyerekkorban. Kudarcorientáltságban szenvedsz, vagyis középpontba helyezed a sikertelen dolgaid. Miért is próbálnád meg, hisz úgy sem sikerül?

Szívizomgyulladás - Az öröm és szeretet érzését elfojtod. A haragot és az ellenállás érzését dédelgeted. Bizalmatlan vagy az élettel szemben.

Szívzörejek - Belső félelem gyötör. Nem mersz kiállni az igazadért. A valóságot eltusolod, eltitkolod, bármekkora feszültséget okoz is benned.

Krónikus szívelégtelenség - Mindenekfölött az egzisztencia, még ha ki is szorítja szívedből a szeretetet, mert csak így tudod előtérbe helyezni az érdekeidet, mely pozíciót, pénzt, hírnevet, elismerést jelent mások szemében.

Szívinfarktus - A feszültség, a túlterhelés, a stressz természetes velejárója szerinted az életednek, e nélkül nem tudnád céljaid elérni. Ezek számodra természetes velejárói az életednek.

Reuma - Azt érzed, hogy nem szeretnek, keserűség van benned. Elégedetlenkedsz, és felháborodott vagy. Úgy érzed, hogy becsaptak.

Heveny hörghurut - Családodban feszült a hangulat, a veszekedések, szitkok, a belső forrongások mindennaposak. Csak ez foglalkoztat.

Tüdőgyulladás - Elkeseredést, kétségbeesést érzel. Belefáradtál az élet problémáiba. Érzelmeidben gyógyíthatatlan sebek keletkeztek. Félsz elfogadni az életet, mert nem érdemes élni.

Tüdőasztma - A szeretet fojtogat, mégis elnyomod. Elfojtod érzelmeid, fájdalmaid, keserűséged, még a sírást is. Félsz saját sorsodtól, lélegzetet sem mersz venni. Már gyermekként féltél az élettől, és nem is akartál itt maradni, mert azt gondoltad, hogy nem fogadnak szívesen, nem érezted magad biztonságban.

Heveny gyomorhurut - Hosszan tartó bizonytalanságban, és határozatlanságban vagy, a végzetszerűség uralkodik rajtad.

Krónikus gyomorhurut - Tele vagy félelemmel, lázas gondolatok futnak át rajtad.

Heveny és krónikus vékony -és

vastagbél gyulladás - Szüleid túlzott igényeket támasztottak veled szemben, állandó nyomás alatt vagy, hiányzik a szeretet, és a gyengédség, nem érzed magad biztonságban.

Gyomorfekély - Félsz az újtól, tele vagy aggályokkal, képeteln vagy az újat befogadni.

Gyomor-és vékonybélfekély - Félsz attól, hogy nem vagy elég jó. Ez elemészt téged. Vádolod, és elítéled magad. Szeretnél megfelelni mindenkinek, és tetszeni másoknak.

Heveny és krónikus máj-

gyulladás - A máj a harag, és a primitív érzelmek lecsapódásának szerve. Mindenkire panaszkodsz, mindenkibe belekötsz, és mindenáron megmagyarázod, hogy miért neked van igazad. Saját magad becsapod, a közérzeted rossz. Minden változással szemben állsz, félelem, harag, gyűlölet, és düh irányítja érzelmeidet, gondolataidat, és tetteidet.

Epehólyag gyulladás - Belső és külső előítéletek irányítják véleményed, elfogultság jellemez.

Epekő - Keserűség, súlyos gondolatok nyomasztanak, rosszalló, elítélő a hozzáállásod mindenhez, viselkedésed fennhéjázó.

Heveny és krónikus gyulla-

dásos vesebetegség - Kiábrándultság, bosszúság, sikertelenség, kritizálás,alaptalan vádaskodás, gyerekes reakciók jellemeznek. Azt érzed, hogy amit elterveztél nem tudod jól megcsinálni, mert nem vagy elég jó. Vesztesnek érzed magad.

Heveny veseelégtelenség,

vesekő - A szeretett személy által megalázottnak érzed magad, ezért őt hibáztatod. Folyamatos megalázottság érzésed van.

Húgyhólyaghurut - A szeretett ember által megalázottság érzése, nyugtalanság, aggodalom tölt el.

Méh jóindulatú daganata - Régi sebek, megrázó emlékek, érzések dédelgetése, bűntudatod kialakítottad, szítod magadban a haragot, a felháborodást, és a sértődöttséget.

A méh belső falának gyulladása - Biztonságérzet teljes hiánya, frusztrált vagy és kiábrándult.

Pajzsmirigy alulműködés - Makacs vagy, hajthatatlan, és ez eluralkodik rajtad. Lemondasz tervezett célodról, reménytelenség, elnyomottság érzése birtokol. Saját magad előtt is tagadod , hogy a dolgokat, a folyamatot másik oldalról is meg lehet közelíteni.

Pajzsmirigygyulladás - Rendkívüli kiábrándultságot érzel, mert nem vagy képes azt tenni,amit akarsz. Állandóan másokért dolgozol, magadra nincs időd, ugyanakkor ezért dühös vagy magadra.

Rákos daganat bárhol - Hosszantartó sértődöttség, harag érzése, amely mély sebet ejtett rajtad. Ez az intenzív, rejtett bánat és szomorúság elemészt. Gyűlöletet hordozol magadban, mi haszna az életnek, ha az ilyen!

Cukorbetegség, diabétesz - A kitűzött célod iránti túlzott vágyakozás. Hatalmas az igényed mások ellenőrzésére. Mélységes önsajnálatot érzel. Nem maradt az életben semmi, ami megédesítené az életed.

Heveny és krónikus hasnyálmi-

rigygyulladás - A tagadás eluralkodott benned, haragszol, és kétségbe vagy esve amiatt, hogy az élet számodra elveszítette értelmét, frissességét, édességét.

Női klimax - Nem szereted magad. Nem akarsz nő lenni. Félsz a kortól, az öregedéstől, és nem vagy elég jó.

Férfi klimax - Szexuális bűntudat gyötör, feszültséget érzel. Nem vagy elég jó, haragszol egyik előző partneredre. Anyakomplexusod van.

Prosztatagyulladás - Mentális félelmek, amelyek gyengítik a férfiúi természetet, lemondás, és szexuális gátoltság. Bűntudat kínzó érzése. Félsz az öregedéstől, félsz korodtól.

Petefészek gyulladás - Félsz attól, hogy nem vagy elég jó.

Masztopátia (ciszták, csomók) - A gondoskodás, és a védelem túlzottan hangsúlyos nálad. Belső félelem, amely a józan értékelést lehetetlenné teszi. Nem tudod elviselni reményeid meghiúsulását, és ez haraggal tölt el.

Elhízás - Félsz saját érzéseidtől, védelemre szorulsz, bizalmatlan vagy az élet iránt. Mindentől meg kell magad védeni. Ezt érzed.

Köszvény - Szeretethiányban szenvedsz. Kritikus vagy, sértődött, és harag van jelen az életedben.

Lesoványodás - Az életet tagadod, erős, gyötrő félelem az élettől, öngyűlöletet, és önmegtagadást érzel.

Akut agyi keringési zavar - Megfutamodás önmagadtól, a család elől, és az élettől.

Periferikus idegrendszer gyulladás - Fájdalmas kínlódás a kommunikáció során, a kapcsolatteremtés nehézségétől félsz. Bünteted is magad emiatt.

Gennyes agyvelőgyulladás - Haragszol az életre, úgy érzed senki sem támogat, belső zűrzavar van benned, ami haragot, és félelmet vált ki belőled. Családodban súlyos ellentmondások vannak.

Szklerózis multiplex - Mentális rugalmatlanság, makacs akaratosság, keményszívűség, félelem, és harag, Ez vagy.

Parkinson kór - Erős félelmet érzel, igényed van arra, hogy mindent, és mindenkit ellenőrizzünk.

Epilepszia - Üldöztetés érzése tombol benned, az életet tagadod, óriási belső harcot vívsz önmagad ellen.

Depresszió - Olyan harag érzete, amit akkor érez az ember, amikor valamit nem kap meg, pedig szerinte megérdemelné.

Pszichoemocionális stressz - Bizalmatlanságot érzel az iránt, hogy zajlik az élet. Az érzésekkel szemben állsz. Jellemző az „én” elnyomása.

Neurózisok - Félelem, nyugtalanság, aggodalom, harc, vívódás. Csak önmagadra összpontosítasz, kizárod a külvilágot, elzárod a kapcsolataid csatornáit.

Alkoholizmus - Feleslegesnek érzed magad, ürességet, és bűntudatot érzel. Nem felelsz meg szerinted a külvilág elvárásainak, megtagadod önmagad.

Görnyedt vállak - Az élet terhét cipeled. Tehetetlen és védtelen vagy.

Gerincferdülés - Képtelen vagy igénybe venni az élet támogatását. Félelmet érzel. Kísérletet teszel a régi, elavult eszmékhez ragaszkodáshoz. Az egység, a teljesség hiányában élsz. Képtelen vagy arra, hogy elismerd hibádat.

Hát betegségei (felső rész) - Érzelmi támogatás hiányát érzed. Olyan érzésed van, hogy nem szeretnek. A szeretet érzését visszafogod.

(középső rész) - Bűn. Arra koncentrálsz ami a hátad mögött van. Mondhatni „ kopjatok le” érzés.

(alsó rész) - Félelem, melyet a pénzhiány táplál. Pénzügyi támogatás hiánya.

Csípőproblémák - Félsz a határozott előrehaladástól. Nincs semmi, ami felé érdemes haladni. Ezt érzed.

 

Szerző: diadém  2009.10.03. 21:21 Szólj hozzá!

Címkék: egészség életmód természetgyógyászat

A betegségek okainak nagy százaléka az éteri és az asztrális testben rejlik. A mentális energia helytelen használata, vagy a rossz irányba, és rossz helyre irányított vágy.


*allergia - túlérzékenység a külvilággal szemben
*alvászavar - elhanyagolod magad, nehéz az élet gondolata
*aranyér - zavarok az elengedésben
*bélproblémák - félsz elengedni a múltat
*balesetek - kicsúszott lábad alól a talaj
*kiütések - ingerültség
*cukorbetegség - önszeretet hiánya, örömtelenség
*depresszió - nem mersz magad lenni, a dühöd, az agressziót magad ellen fordítod
*elhízás - félelem érzés, védelem igénye, az érzelmeid elől megfutamodsz,
biztonságérzet hiánya, öntagadás, önmegvalósítás hiánya, valamilyen felesleges terhet hordasz
*epegörcs - megkeseríted a saját életed, valamilyen indulat öntött el
*herpesz a szádon - mondjad vagy ne mondjad, tegyed vagy ne tegyed, önbüntetés
*gyakori vizelés - elveszítetted a türelmed, valamilyen nyomástól meg akarsz szabadulni
*húgycsőgyulladás - harag, megalázottság érzet, más hibáztatása
*fülproblémák - valamit nem akarsz meghallani, nem hallod a belső hangot, összezavarodott vagy
*hormon problémák - elvesztetted hited önmagadban, nincs hajtóerőd
*impotencia,frididitás- teljesítménydrukk, kicsinek, kevésnek érzed magad
*májgyulladás - felfújod a problémákat
*orrdugulás - önértékelés hiányban szenvedsz

*horkolás - a régi megszokott dolgokhoz, régi sablonokhoz ragaszkodsz
*furrnkulus,kelés - harag, állandó belső forrongás, háborgás
*húgyhólyaggyulladás - szerető által megalázottság érzése, más hibáztatása
*húgyhólyaghurut - nyugtalanság, aggodalmaskodás, félsz elengedni a múltat, megalázva
érzed magad
*cellulitisz - hosszan dédelgetett harag és fájdalom érzése, önbüntetés, ragaszkodsz a múlthoz, félsz a saját életutad megválasztásától
*hányinger - félsz, elutasítod az újat
*rövidlátás - reménytelennek látod a jövőt, magaddal vagy elfoglalva
*távollátás - menekülés a jelenből, a jövőben élsz, kevésbé figyelsz oda magadra
*mellproblémák - túlzott gondoskodás, valakit túlzottan védesz, védelmezel
*testszag - utálod magad, távolságtartás az emberektől
*vizeletcsepegtetés - igyekszel a feszültségektől megszabadulni

*veseproblémák - kritika, kiábrándultság, bosszúság, harag, kudarc, sikertelenség érzete, gyerekes viselkedés mőd
*sérülések - haragszol önmagadra, bűntudatod van
*idegesség - félelem, nyugtalanság, aggodalom, sietség, vívódás
*indulatosság - túlzott ragaszkodás, önmagad nem támogatod
*emésztési zavar - mély, belső félelmek gyötörnek
*szívritmuszavar - hol szeretsz, hol nem szeretsz, a dolgokat fehéren, vagy feketén látod
*klimaxgondok - félelem a kortól, félsz, hogy nem vagy elég jó, és elég kívánatos,
önmegtagadás
*candidiázis - szétszórtság, harag, kiábrándultság és kilátástalanság, túlzott igényeid vannak másokkal szemben, vitatkozási hajlam
*fogínyproblémák - képtelen vagy arra, hogy döntéseid támogasd, gyengeség az élet dolgaival, nehézségeivel szemben, döntésképtelenség
*szorulás - ragaszkodsz a múltbeli dolgokhoz *hasmenés - félelem, megfutamodás, tagadás
*gyomorproblémák - félelem és aggályok az új megemésztéséhez
*bélgázok - feszítés, félelem, számodra valami megemészthetetlen

Szerző: diadém  2009.10.03. 21:19 Szólj hozzá!

Címkék: egészség életmód természetgyógyászat

süti beállítások módosítása